Dubaj, ami azért több, mint a Balaton Sound

Milyen is Dubaj valójában?

Két év szünet után szeretném ismételten felvenni a fonalat itt a blogon, és megoszatni pár élményt, tapasztalatot, és érdekes információt a városról, amelyben immár majdnem három éve élünk. Ez a bejegyzés már nagyon régóta érett bennem, de a végső lökést egy pár napja megjelent Index cikk adta. Erre a cikkre fűzöm fel a mostani mondanivalómat, és ígérem, a következőre nem kell két évet várni.

Szóval, nemrég megjelent az Indexen egy nem túl komoly cikk Dubajról. Erre szeretnék most reagálni a magam módján, mert egyáltalán nem ad teljes képet arról, amit Dubaj valójában nyújtani tud egy idelátogató túristának.

Egyből az elején szerteném leszögezni, hogy a fent hivatkozott cikk számomra amolyan igazi magyar stílusú, keserédes, a világra picit haragosan/féltékenyen tekintő újságírói munka. Annyira üdítő lett volna egy olyan cikket olvasni, amely próbál a pozitívumokra koncentrálni, és nem mindenben a rosszat keresni. De hát nem adta ki, szóval ezt most megteszem én. 

Első lépések egy izgalmas Dubaji nyaraláshoz

Minden nyaralás gondos előkészítést igényel, és ha csak úgy, előkészületek nélkül beesünk valahova, azt bizony nehéz lesz élvezni. Dubaj is ilyen. Sőt, Dubaj ilyen csak igazán. Ha valaki úgy érkezik ide, hogy nincs itt ismerőse aki segíteni tudna, és/vagy nem készült fel, akkor az egy jól megérdemelt sallerbe fut bele. 

Legelső tanács: nyáron meleg van. Kurva meleg. És a nyár április közepétől nagyjából szeptember közepéig tart. Ebben az időszakban olyan meleg van, hogy értelmetlen bármilyen kültéri programot - akár strandolást is - tervezni. Nyilván, aki picit is figyelt általános iskolában füldrajz órán, tudja, hogy a térítők mentén nyáron olyan meleg van, amit magyar fejjel elképzelni sem lehet, amíg valaki igazából ki nem próbálja. És Dubaj alig több, mint egyetlen szélességi fokkal helyezkedik el a Ráktérítő fölött (attól északra, mielőtt megsérteném bárki tudományos hiúságát). Ehhez jön még a tenger felől beáramló pára is, ami igazán elvieslehetlenné teszi az időjárást. Egy sikeres nyaraláshoz a november-december, vagy a február-márciusi időszakot javaslom. Januárban sincs rossz idő, de előfordulhat eső, és aki tengerpartozni jön, annak az eléggé matt. 

tropicofcancer.jpg

forrás: Wikipedia

Oké, tehát mostmár tudjuk mikor érdemes jönni. De mivel? Mára ez már nem annyira bonyolult. Budapestről közvetlen járatot üzemeltet az Emirates, a WizzAir, és ősztől a flydubai napi járata is. De akinek az van közelebb, választhat Bécs, Pozsony vagy akár Belgrád nemzetközi repterei közül, ahonnan mind közlekedik közvetlen járat Dubajba. Ezekkel a lehetőségekkel mindenki a saját igényeire tudja szabni az utazást. Gondos előkészületek, ugyebár.

Ha már megvan, hogy mikor és mivel érdemes jönni, azt is nézzük meg, hogy hova. Dubajban a szállások tárháza végtelen és szinte kimeríthetetlen. Ami szerintem mindenképpen előnyös, hogy időben előre tervezve nagyon magas színvonalú szállásokat lehet találni igencsak kedvező árakon. Úgy is mondhatnám, hogy egy álomnyaralást is össze lehet hozni, ha az ember időben és aprólékosan tervez. A szálláskeresést márcsak azért sem érdemes összecsapni, mert az egész utazásélményünket alapvetően fogja befolyásolni. Dubaj egy hatalmas város, elképesztő távolságokkal. Sétatávolságra nincs semmi sem egymáshoz képest. Egy picit visszautalnék arra a bizonyos Index cikkre, ami úgy sorolja fel a látványosságokat, mintha négy lépés távolságra lennének egymástól. Hát nem. Érdemes tanulmányozni a város térképét és a távolságokat a szállásfoglalásnál. Jótanácsként tudom javasolni, hogy a metróhoz nagyon közel levő szállodákkal érdemes próbálkozni. A metróhálózat egészen jó, nem is drága, és egy plusz betekintést is enged a város életébe. De erről majd egy másik posztban.

A legfontosabb tanács Dubajhoz!

Ezt mindenkinek elmondom, aki először jár itt, és őszintén, sokan nem értik mire gondolok. Aztán az utazás alatt értelmet nyer minden. 

Dubajt nem szabad Európához hasonlítani!

Aki ezt megteszi, az nem fogja tudni magát itt jól érezni, egy csomót fog bosszankodni, és úgy fog elmenni innen, hogy sok pénzt költött, és nem tudta élvezni az utazást. Dubaj nem Európa. Dubaj az arab világ közepén fekszik, a modern arab fejlődés katalizátora. Lehet rá sokminden rosszat mondani - ahogy én látom leginkább irigységből amúgy - de ettől még a tény nem változik. Több millió embernek ad otthont, munkát, jobb életet mint a saját hazája. Igen, nekünk is. És ezt tisztelni kell. A felhőkarcolók tömkelege, a látszólag értelmetlen beruházások, a szuperkocsik Mekkája (apropó innen Mekka nyugatra van, ami amúgy irtó érdekes), mind mind szolgálnak valamilyen funkciót. Valljuk be őszintén, ha a mi kis hazánkról kiderülne, hogy egy olyan természeti kincs rejlik a földben, amitől gyakorlatilag elképzelhetetlen gazdagság szakadna az ország nyakába, akkor mi történne? Félelmetes belegondolni.

A gazdagsággal meg kell tanulni bánni. Dubaj nem véletlenül vált fogalommá. Igen, vannak értelmetlen(nek tűnő) beruházások, igen, vannak luxusprostik (ahogy azt az Index cikk írója is mondja, bár nem tudom mikor járt utoljára Londonban, Párizsban vagy Zürichben), valóban sok a luxusautó és a benzintemető jármű. De nem szabad elfelejteni: Dubajt nem szabad Európához hasonlítani. Aki ide utazik, annak el kell fogadnia ezt. Ez a város főleg olyanoknak épült, akiknek Európa elérhetetlen távolságban van. Egy indiai, pakisztáni, vagy akármelyik afrikai ország szülöttének sokkal egyszerűbb Dubajba eljutnia, mint Európába. Már csak a vízumok miatt is. Erre a gondolatra pedig egy egész várost húztak fel. Hogy megmutassák az arab világnak és azoknak, akik nem tudnak oda eljutni, hogy milyen lehet Európa, milyen lehet Észak-Amerika.

És Dubaj pontosan erre törekszik. A nyugati világ modern kori csodáit elhozni a Közel-Keletre. Azoknak az embereknek, akik nem tudnak, vagy nem akarnak elmenni odáig. Pontosan erre a filozófiára építkezve fejlesztik a  turizmust, a légitársaságokat, a reptereket, a bankszektort, a kereskedelmet, a távközlést és az informatikát. Egy rokonom itt járva azt mondta, hogy ha valaki a múltra kíváncsi, és történelmi helyeket szeretne látogatni, utazzon Olaszországba vagy Görögországba. De ha valaki a jövőre kíváncsi, az jöjjön Dubajba. Persze ennek a kijelentésnek rengeteg rétege van, és vannak olyan aspektusai amitől a hideg kiráz. De alapvetően igaza van.

Az Index cikk megemlít egy látványosságot, a Global Village-et, amit nem tudok kommentár nélkül hagyni. Leginkább azért, mert magam is írtam róla a blog indulásakor. Nem értek egyet azzal, hogy írtó gagyi bazár. Ezt maximum az mondhatja, aki nem szeret utazni, három napot tölt összesen Dubajban, és még csak meg sem próbálja megérteni ezt a várost. Ja, hogy ezt maga a szerző is elismeri az első két bekezdésben? Taps. Boszniáról meg annyit, hogy annyira népszerű a helyiek között, hogy a szarajevói járatokra alig lehet jegyet szerezni. Csak úgy mondom.

Mindent egybevetve, Dubaj egy kiváló nyaralást tud nyújtani az európai télben. Gondos tervezéssel és előkészületekkel akár családosan is elképesztő élményeket tartogat. De nem szabad elfelejteni, hogy le kell tekerni az európai gőgöt, és törekedni kell nyitott lélekkel járni a városban. Aki pedig nem hajlandó kellő felkészültséggel megérkezni, az egy jól megérdemelt pofonba szalad bele hatalmas lendülettel.

img_9510.jpeg

Saját kép